Az e-learning jelenség elemzése: Az iskolai oktatás esete. Az e-learning innovációkkal kapcsolatos fejlődés elemzése.

Attól a kortól számítva, ahol a főkérdés az oktatási folyamatot érintő innováció irányításának szükségessége körül forgott, az iskolai teljesítményre gyakorolt IKT hatással kapcsolatos nemzetközi hozzáállás fokozatosan érettebbé és határozatrabbá vált, melynek keretében a nevelésügyi döntési folyamattal fennálló kölcsönös kapcsolatot jellemző szükséges változások, valamint az iskolán kívüli fejlődésre nagyobb figyelmet fordítottak. Ezt a kölcsönös kapcsolatot erősen befolyásolta a tág értelmében felfogott, a társadalomban elterjedt IKT, amely az iskolai tanulás fejlődősének globális megközelítést követeli meg, tekintettel az oktatás eredményeire, valamint a társadalmi fejlődésre és integrációra gyakorolt hosszú távú hatására.

Jelentős közpénzt adtak ki európai és nemzeti szinten egyaránt szubvenció formájában a végtermékek felfejlesztésére és a prototípusok (főként offline) előállítására. Ennek ellenére - még akkor is ha nem létezik elismert felmérés a tanulás minőségére és hatékonyságára gyakorolt hatásra vonatkozóan – úgy tűnik, hogy ezeket a specifikus tartalmú alkalmazásokat csak marginálisan vezették be az iskolai programokba. Ezzel párhuzamosan, a digitális tartalmak (kereskedelmi) modelljének fejlődése, amely az Internet szolgáltatások állandó javulásának köszönhető és amely forradalmasította a tartalom szolgáltatások piacát, még inkább megrendíti az iskolai tudásépítés hagyományos paradigmáját (hiszen az egyszerű „tolni” modell a vegyes „tolni-húzni-tolni” modellé fejlődött). Másképp mondva, a taneszközök (infrastruktúrák) elérhetősége és (bizonyos esetben) az iskolakönyvekre emlékeztető digitális tartalmak mennyisége (melyek az elektronikus korszakhoz kapcsolódó új iskolakönyvek illúzióját idézik fel) nem elegendőek ahhoz, hogy mély, gazdagított és innovatív tanulási gyakorlatot biztosítsanak, és emiatt csökkentik a befektetések megtérülését.

A stratégiai fejlődés három dimenzióját vettük itt szemügyre: A döntési folyamatra vonatkozó dimenzió (az iskolák vezetősége), az elérhetőségre vonatkozó dimenzió, amely egy átlag minőség elérését célozza, a tanár szakmai fejlődése és a tartalom értéklánca (tudás) között felmerülő kölcsönös kapcsolat által alkotott terület, amely a „tudásalkotó” és a „tudásfogyasztó" közötti hagyományos megkülönböztetésre utal.